A növekedést elsősorban a szolgáltatások, a háztartások fogyasztása és a több mint három év után ismét élénkülő ipar segítette. Ezt ugyanakkor részben ellensúlyozta az építőipar visszaesése, a továbbra is visszafogott beruházási aktivitás és a külkereskedelmi egyenleg romlása. A második negyedévről eddig megjelent részadatok vegyes, de összességében javuló képet mutatnak.

Májusban az ipari termelés a két munkanappal rövidebb hónap miatt nyers adatok szerint 0,4 százalékkal csökkent, munkanaphatástól megtisztítva azonban 5,4 százalékkal nőtt éves alapon. A kiskereskedelmi forgalom áprilisban 3,6, májusban 4,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az építőipar viszont továbbra is gyengélkedett: májusi teljesítménye munkanaphatástól megtisztítva 6,7 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.

A júniusi ágazati adatok még nem ismertek, ezért a csütörtökön érkező első GDP-becslést jelentős bizonytalanság övezi. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője ugyanakkor a korábban vártnál jóval erősebb gazdasági teljesítményre számít.

Ritkán látott növekedés jöhetett össze

Az ING várakozása szerint a magyar GDP a második negyedévben 1,2 százalékkal nőhetett az előző három hónaphoz képest, az egy évvel korábbi szintet pedig 2,4 százalékkal haladhatta meg.

Alapvetően arra számítunk, hogy meglehetősen erős lesz a gazdasági növekedés. Néhány hónappal ezelőtt még mi sem vártunk ilyen jelentős adatot

– mondta az Economxnak Virovácz Péter.

A szakértő szerint a júniusi részadatok az iparban és a kiskereskedelemben is további javulást mutathatnak, így megerősíthetik az áprilisban és májusban kirajzolódó kedvezőbb folyamatokat. Az 1 százalékot meghaladó negyedéves és 2 százalék feletti éves növekedés az elmúlt években kifejezetten erős teljesítménynek számítana.

Hasonló ütemet legutóbb a koronavírus-járvány utáni kilábalás idején lehetett látni. Virovácz Péter szerint különösen figyelemre méltó lenne, ha az első negyedévi 0,8 százalékos bővülést újabb, még dinamikusabb negyedév követné.

A lakosság húzhatta a gazdaságot

A növekedés egyik legfontosabb motorja továbbra is a háztartások fogyasztása lehetett. Az infláció jelentősen mérséklődött, miközben emelkedtek a keresetek és a teljes bértömeg, így nőtt a lakosság elkölthető reáljövedelme. Ezzel párhuzamosan a fogyasztói bizalom is sokat javult.

Az ING vezető elemzője szerint mindez erős fogyasztásbővülésben jelenhetett meg. Ebben a korábbi kormány választások előtti költekezésének és a lakossági transzfereknek is szerepük lehetett. A háztartások ugyanis valószínűleg nem költötték el azonnal a hozzájuk került összegeket, azok egy része csak a választásokat követően jelenhetett meg a fogyasztásban.

A júniusi forgalmat egyedi tényezők is segíthették. A futball-világbajnokság idején megugorhatott a műszaki cikkek, különösen a televíziók iránti kereslet, miközben a vendéglátás forgalmát is élénkíthették a közösen nézett mérkőzések. Virovácz Péter szerint ezt ugyan egyelőre nem támasztják alá hivatalos júniusi adatok, a lakossági vásárlásokon és a vendéglátóhelyek forgalmán azonban érzékelhető lehetett a világbajnokság hatása.

A nettó export okozhat pozitív meglepetést

A fogyasztás mellett az ipar és a nettó export is hozzájárulhatott a vártnál kedvezőbb GDP-adathoz:

Az első negyedév külkereskedelmi teljesítményét jelentősen rontotta a hideg időjárás miatt megugró energiaimport. A második negyedévben ezt a hatást már nem kellett elszenvednie a gazdaságnak. Bár a nyári hőhullámok növelték az áramfogyasztást, a napközbeni igények egy részét a hazai naperőművi termelés fedezhette, így az energiafelhasználás emelkedése vélhetően kevésbé növelte meg az importot, mint a téli hideg.

A meglepetés szerintem a nettó export oldaláról érkezhet, és ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy ilyen erős növekedési számokat várunk

– fogalmazott az ING szakértője.

Ágazati szinten ugyanakkor nem minden terület teljesíthetett jól Virovácz Péter szerint:

• a mezőgazdaság az aszály és más kedvezőtlen időjárási hatások miatt visszahúzhatta a GDP-t;
• az építőipar hozzájárulása szintén negatív lehetett, bár az ágazat jelentős havi ingadozásai miatt ennek pontos mértéke nehezen becsülhető;
• a növekedést így elsősorban a szolgáltatások és az ipar húzhatta.

Két százalék fölé kerülhet az éves növekedés

Az ING eddig a pesszimistább előrejelzők közé tartozott, és 2026 egészére 1,5 százalékos GDP-növekedést várt. Az elemzőház július közepén már jelezte, hogy a kedvezőbb havi adatok miatt egyértelműen felfelé mutató kockázatok övezik a prognózisát. Egy 2,4 százalék körüli második negyedéves adat azonban már olyan mértékű pozitív eltérést jelentene, amely az éves előrejelzés érdemi módosítását is indokolhatná.

Ha 2 százalék feletti éves növekedés jön ki a második negyedévre, az nagyon jelentős változást hozhat az éves átlagban. Ebben az esetben simán elképzelhető, hogy 2026 egészében is 2 százalék fölött bővül a gazdaság

– mondta Virovácz Péter.

A szakértő emlékeztetett: a kormányzati várakozások az utóbbi időben 1,6–2 százalék közötti éves növekedésről szóltak, ezen belül inkább 1,7–1,8 százalék körüli teljesítmény tűnt valószínűnek. Ha azonban az erős első negyedévet valóban még erősebb második negyedév követte, az már gyorsuló gazdasági teljesítményt jelezne.

Ebben az esetben várhatóan nemcsak az ING, hanem más elemzőházak is felfelé húznák idei prognózisukat. Virovácz Péter szerint egy ilyen első fél év után már nagyon jelentős visszaesésnek kellene következnie ahhoz, hogy az éves növekedés ne érje el a 2 százalékot. A csütörtöki első becslés így nemcsak a második negyedév teljesítményéről adhat képet, hanem az egész éves növekedési kilátásokat is érdemben átírhatja.