Az Európai Uniónak meg kell változnia, vagy szét kell hullania!

Az Európai Unió Parlamentje és a Bizottság Jogokat sért, háttérhatalmi érdekeket szolgál, VILÁGÁLLAMOT ÉPÍT

Weboldal bejelentése

Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!

Ügyfélszolgálat

HuPont.hu Ügyfélszolgálat

Gyakori kérdések a digitális euróról

1. kérdés: Miért kellene Európának digitális euro?

A digitalis átállás fizetési szokásainkat is átalakítja. A készpénzes fizetés visszaesőben van, és a koronavírus (Covid19)-világjárvány nyomán ehyre inkább előtérbe kerül az online vásárlás és a digitális fizetés. A digitális euro a készpénz elektronikus formáját nyújtaná a digitalizált világban. A fogyasztóknak a jegybankpénzt digitális formában biztosítva kiegészítené a bankjegyeket és érméket.

A jelenleg még nem létező, teljesen új digitális fizetési mód, amelyet az egész euroövezetben általánosan elfogadnának az üzletekben, az online és a személyközi fizetési tranzakciókban megkönnyítené az emberek életét. A készpénzhez hasonló kockázatmentes, széles körben hozzáférhető, könnyen használható fizetési módot kínálna.

De megerősítené Európa stratégiai autonómiáját és monetáris szuverenitását is azáltal, hogy fokozná az átfogó európai pénzforgalmi ökoszisztéma hatékonyságát, ösztönözné az innovációt és növelné az esetleges kibertámadásokkal és technikai zavarokkal – például az áramszünetekkel – szembeni rezilienciát.

2. kérdés: Hogyan mozdíthatja elő a digitális euro Európa stratégiai autonómiáját?

A digitális euro páneurópai fizetési megoldást kínálva az egész euroövezetben elérhető lenne európai irányítás alatt. Ezzel csökkenne Európában a nem európai, magán fizetési szolgáltatóktól való függőség, és ellensúlyt jönne létre ezek piaci erőfölényével szemben. A digitális euro erősítené az európai pénzforgalmi környezet versenyképességét, és serkentené az innovációt.

Sikeres bevezetésével minden szempontból globális éllovassá tehetné Európát a digitális pénzügyi szolgáltatók és a digitális jegybanki valuták között.

3. kérdés: Átvenné-e a digitális euro a készpénz helyét?

Nem, a digitális euro nem váltaná fel a készpénzt, csak kiegészítené. Mellette funkcionálna, válaszul az emberek gyors és biztonságos digitális fizetés iránti egyre növekvő igényére. A készpénz az euroövezetben továbbra is rendelkezésre állna csakúgy, mint a többi jelenleg használatos magánjellegű elektronikus fizetőeszköz.

4. kérdés: A digitális euro az eurorendszer alternatív pénzneme  lenne-e?

Nem. A digitális euro csupán újabb lehetőséget adna egységes valutánkkal, az euróval való fizetésre Európában, s mint ilyen egy az egyben át lehetne váltani bankjegyre. A digitális euro kielégítené az emberek és a cégek digitális fizetési mód iránti egyre erősebb preferenciáját.

5. kérdés: Hol tart jelenleg a projekt, és mi az európai jogalkotók szerepe?

2023 júniusában az Európai Bizottság jogalkotási javaslatot terjesztett elő a digitális euro lehetőségéről. A jogszabályban biztosítanák, hogy a jövőbeli digitális euro bármely formája kibővítené az emberek és a vállalkozások számára elérhető digitális fizetőeszközök körét, lehetővé téve széles körben elfogadott, olcsó, biztonságos és rugalmas digitális fizetést jegybankpénzben az euroövezet bármely pontján.

A digitális euro projekt vizsgálati szakasza 2023 őszén zárul le. Amennyiben az EKB Kormányzótanácsa engedélyezi a projekt következő szakaszát, az EKB folytatja a digitális euro biztosításához szükséges technikai megoldások és üzleti konstrukciók kidolgozását és tesztelését. Az eurorendszer a jogalkotói megfontolások alapján elvégzi a kialakításhoz szükséges módosításokat.

A két folyamat – a jogalkotás és a tervezés – párhuzamosan zajlik majd, hogy az eurorendszer indokolt esetben haladéktalanul le tudja bonyolítani a kibocsátást. A Kormányzótanács majd csak a jogi aktus elfogadása után dönt a kibocsátásról.

Az EKB készen áll a jogalkotási folyamat igény szerinti támogatására és a technikai lépések megtételére.

6. kérdés: Ki vesz részt a digitális euro projektben?

Az EKB és az euroövezet nemzeti központi bankok együttes feladata biztosítani, hogy a digitális euro megfeleljen a felhasználói igényeknek. Az eurorendszer ezért szorosan együttműködik és kapcsolatban áll a döntéshozókkal, a jogalkotókkal, a piaci szereplőkkel és a civil társadalmi szervezetekkel. A fókuszcsoportok, mint a nagyközönség nézeteit és preferenciáit közvetlenül meghallgató fórumok értékes szerepet töltenek be.

A kapcsolattartás egy része a következő keretekben valósul meg: (i) a digitális euro termékkialakításában és forgalmazásában szerepet játszó szakértőkből álló piaci tanácsadó csoport és (ii) a Kisösszegű Euro-pénzforgalmi Tanács, amely fórumot ad a kisösszegű pénzforgalomról való intézményi párbeszéd számára, és ágazati szempontból vizsgálja a digitális euro kialakításával kapcsolatos döntéseket. Ezenkívül az EKB rendszeresen részt vesz az euroövezeti országok pénzügyminisztereivel tartott eurócsoport értekezleteken, és ismerteti az Európai Parlament döntéshozóival a projektben megtett lépéseket. Szemináriumok keretében hallgatja meg az európai civil társadalmi szervezetek képviselőit.

7. kérdés: Ki használhatná a digitális eurót?

Amint az az Európai Bizottság által előterjesztett jogalkotási javaslatban szerepel, és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodással összhangban, a digitális euro az euroövezetben élő vagy euroövezeti székhelyű személyeknek állna rendelkezésre. Emellett a múltban euroövezeti országban élők vagy székhellyel rendelkezők is elvben hozzáférhetnének digitális euro-fiókhoz.

Azok az euroövezeten kívüli kereskedők, akiknek euroövezeti pénzforgalmi szolgáltatónál számlájuk van, szintén elfogadhatnának digitális euróban való fizetést.

A későbbiekben – a jogalkotási fejlemények függvényében – az Európai Gazdasági Térség^[1], illetve kiválasztott harmadik ország fogyasztói és kereskedői is hozzáférhetnének majd a digitális euróhoz.

8. kérdés: Miért akarnának a fogyasztók digitális eurót használni?

A digitális eurót mindenféle fizetési célra fel lehetne használni, bármikor és bárhol az euroövezetben. Olyan általánosan elfogadott digitális fizetőeszközt jelentene, amellyel a fogyasztók díjmentesen fizethetnének az üzletekben, az interneten és a személyközi forgalomban. Digitális fizetőeszköz, amely mégis hivatalos.

Megőrizné a készpénz jellemzőit, például a magas szintű adatvédelmet és a könnyű kezelhetőséget a digitális korban, és garantálná a legmagasabb szintű adatvédelmet a digitális fizetésforgalomban: az eurorendszer nem tekintene be a felhasználók személyes adataiba, és nem tárolná őket. Az offline fizetési ügyletek még nagyobb védelmet kapnának, az adatokat csak a fizető fél és a kedvezményezett ismerné.

A digitális euro biztonságos, könnyen használható eszköz lenne, amely előmozdítaná a digitális pénzügyi integrációt, garantálva, hogy senki sem marad le. A fogyatékkal élők, a bankszámlával nem rendelkezők, illetve a digitális vagy pénzügyi készségekkel nem rendelkezők igényeit is figyelembe venné.

Az egész euroövezetben való felhasználhatóság és hozzáférés biztosítására az Európai Bizottság által benyújtott jogszabálytervezet kötelezi a kereskedőket a digitális euro elfogadására és a felügyelt közvetítőket a forgalmazásra.

9. kérdés: Miben állna a digitális euro értéke a kereskedők szempontjából?

A digitális euro valódi páneurópai megoldást kínálna az egész euroövezetre kiterjedő elfogadással. A kereskedők számára egyszerűbb, olcsóbb alternatívát kínálna a mostani széttagolt pénzforgalmi viszonyok között. Jobb pozícióból tárgyalnának a fizetési megoldások szolgáltatóival a feltételekről, így csökkenthetnék a költségeiket, amelyeket azután a fogyasztókra tudnának hárítani.

A digitális eurónak köszönhetően a magasabb átváltási arányból is profitálnának, ami különösen az online vásárlásnál érdekes, mivel a vásárlók kevésbé hajlamosak visszalépni a vásárlástól, ha ismerik a fizetőeszközt. Ezenkívül a kereskedők az azonnali fizetést többletköltség nélkül fogadnák.

10. kérdés: Milyen értéket nyújtana a digitális euro a közvetítőknek?

A felügyelt közvetítők, például bankok szerepe kulcsfontosságú lenne a digitális euro forgalmazásában. Valamennyi kérdésben fő kapcsolattartók lennének a magánszemélyek, a kereskedők és a vállalkozások számára, ők nyújtanák az összes végfelhasználói szolgáltatást.

A digitális euro azonnal elérhetővé tenné számukra az euroövezet minden pontját, ellentétben a legtöbb magán innovációval, amely jellemzően bizonyos belföldi piacokra helyezi a hangsúlyt. Ezzel a közvetítők újabb innováció- és versenyösztönző platformot nyernének az euroövezet bővülő e-kereskedelmi és digitális fizetési piacain.

De további üzleti lehetőségek is megnyílnának a számukra. Például az eurorendszer javaslata szerint, ha az euroövezeten kívüli kereskedők digitális euróval kívánnak működni, akkor valamelyik euroövezeti pénzforgalmi szolgáltatónál kell számlát nyitniuk.

Az Európai Bizottság jogalkotási javaslattervezetében előirányzott, a digitális euróra vonatkozó kompenzációs modell hasonló gazdasági ösztönzőket biztosít a közvetítőknek, mint az egyéb digitális fizetőeszközöknél. Ebben a tekintetben a digitális euro megnyitja az utat a közvetítők előtt olyan szolgáltatásokba való beruházást, amely hozzáadott értéket nyújt ügyfeleik számára.

11. kérdés: Kellene-e az embereknek fizetniük a digitális euro használatáért?

A digitális euro közjó lenne, alapvető funkcióit tehát ingyenesen használhatnák.

Mindazonáltal a felügyelt közvetítők, köztük a bankok, a digitális euro alapvető funkcióit felhasználva továbbfejleszthetik saját felületeiket és megoldásaikat, és adott esetben egyéb hozzáadott értéket képviselő szolgáltatásokat is kínálhatnak ügyfeleiknek.

12. kérdés: Hogyan működne a digitális euro?

A digitális euro felhasználásával az azonnali fizetés biztonságosan lebonyolítható lenne a rendes és az online üzletekben, valamint az emberek egymás közti fizetése során függetlenül attól, hogy mely euroövezeti országban tartózkodnak, vagy hogy mely pénzforgalmi szolgáltatónál van számlájuk. Az EKB jelenleg vizsgálja ennek gyakorlati megvalósítását.

Az eurorendszer például külön digitális euro alkalmazást dolgozhatna ki, amelyhez mindenki egyenlő módon hozzáférne. Alternatív megoldásként a közvetítők, például a bankok is integrálhatnák a digitáliseuro-szolgáltatásokat az ügyfeleik által ismert, meglévő alkalmazásokba. De azok, akik nem férnek hozzá bankszámlához vagy digitális eszközhöz, fizikai kártyával is fizethetnének digitális euróval közintézménynél, például postahivatalban.

Mindenesetre a digitális euro online és offline funkcionalitásokkal is rendelkezne arra az esetre, ha korlátozott a kapcsolatteremtési lehetőség. A digitális euróban lebonyolított offline ügyletek esetében a fizetési adatokat csak a fizető fél és a kedvezményezett ismerné, ami a lehető legmagasabb szintű adatvédelmet nyújthatja.

13. kérdés: Milyen fokú adatvédelmet biztosítana a digitális euro?

Az adatvédelem a digitális euro kialakításának egyik legfontosabb eleme. Az eurorendszernek nem fűződik üzleti érdeke a személyes fizetési adatok megszerzéséhez és harmadik féllel való megosztásához, ezért nem törekszik megismerni és tárolni a személyes felhasználói adatokat.

A digitális euróval való fizetés során az embereknek legfeljebb olyan adatot kellene harmadik féllel megosztaniuk, amely az európai szabályozás értelmében törvényellenes tevékenység megakadályozásához kötelező.

Az offline funkcionalitások még ennél is magasabb szintű adatvédelmet biztosítanának, mivel a fizetési adatokat csak a fizető fél és a kedvezményezett ismerné.

14. kérdés: Hogyan biztosítaná az EKB a digitális euro befogadó jellegét?

A digitális euro közjó lenne, akárcsak ma a bankjegyek és érmék, csak digitális formában.

Az alapvető funkciókat térítésmentesen használhatnánk mobil alkalmazással vagy fizikai kártyával. Offline funkcionalitást is rendelkezésre állna, ha korlátozott a kapcsolatteremtési lehetőség.

Az Európai Bizottság által kidolgozott jogszabálytervezetben kimondják, hogy a digitális eurót forgalmazó hitelintézetek kötelesek ügyfeleik kérésére digitális euróban alapszolgáltatásokat nyújtani.

Ezen túlmenően annak érdekében, hogy mindenki fizethessen digitális euróval – ideértve a fogyatékkal élőket, a funkcionális korlátokkal vagy korlátozott digitális készségekkel rendelkezőket, valamint az időseket is – az euroövezet minden országában nevesíteni fognak olyan közintézményeket, például a postahivatalokat, ahol a digitális pénzügyi kirekesztésnek kitett embereket ingyen támogatják, és hozzáférhetnek a digitáliseuro-szolgáltatásokhoz. Idetartozna például személyes támogatás, célzott segítségnyújtás a digitáliseuro-számla megnyitásakor és az alapvető szolgáltatások használatakor, amelyekhez a bankszámlával nem rendelkezők is ingyenesen hozzáférnének.

Ezen túlmenően különös figyelmet kell fordítani az olyan veszélyeztetett csoportok bevonására, mint a menedékkérők vagy a nemzetközi védelem alatt állók, a fix lakhellyel nem rendelkezők vagy a tartózkodási engedélyt nem kapott, harmadik országbeli állampolgárok, akik kiutasítása jogi vagy ténybeli okokból nem lehetséges.

A digitális eurót úgy alakítanák ki, hogy mindenki igényeit kielégítse, és senki se maradjon ki.

15. kérdés: Lehetne a digitális euro „programozható” pénz?

A digitális euro soha nem lenne programozható pénz.

A programozható pénz olyan digitális pénzforma, amelyet előre meghatározott célra használnak, például utalvány, amelynél korlátozva van, hogy hol, mikor, kivel használható.

Amint azt az Európai Bizottság által előterjesztett, a digitális euróról szóló jogalkotási javaslat is előirányozza, a digitális euro nem programozható pénz lenne, hanem az automatizált fizetést könnyítené meg. A felhasználó például beállíthatná, hogy a bérleti díját minden hónapban automatikusan digitális euróban fizesse be.

16. kérdés: Kapnának-e a közvetítők ellenszolgáltatást a digitális euro forgalmazásáért?

Az eurorendszer olyan kompenzációs modellt javasol, amely méltányos gazdasági ösztönzőket teremtene a pénzforgalmi szolgáltatók – például a bankok – számára a digitális euro forgalmazásának működési költségeinek fedezésére.

Akárcsak az egyéb fizetési rendszerek esetében, a digitális eurót forgalmazó pénzforgalmi szolgáltatók is számíthatnak fel díjat a kereskedőknek a szolgáltatásokért. A kereskedők és a pénzforgalmi szolgáltatók számára az árképzésre az Európai Bizottság által a digitális euróra vonatkozó jogalkotási javaslatukban javasolt felső határ vonatkozna.

Hasonlóan a bankjegy-előállításhoz és kibocsátáshoz, az eurorendszer viselné a digitáliseuro-rendszer és infrastruktúra felállításának a költségeit. Ezen túlmenően az eurorendszer arra törekszik, hogy a meglévő infrastruktúrák lehető legnagyobb mértékű újrafelhasználásával minimalizálja a közvetítők pótlólagos beruházási költségeit.

17. kérdés: Veszélybe sodorná-e a digitális euro a pénzügyi stabilitást azzal, hogy megfosztja a bankokat a közvetítői szereptől?

Pénzügyi rendszerünk – amelynek középpontjában a bankrendszer áll – jól működik, és az eurorendszer meg kívánja őrizni a bankok vezető szerepét a reálgazdaság hatékonyi hitelezésében.

Az EKB minimalizálni fog bármely veszélyt, amely a digitális euro bevezetésével a pénzügyi rendszert érheti. Korlátozza a felhasználók által a számlájukon tartható digitális euro mennyiségét, amivel megelőzhető a bankbetétekből való pénzkiáramlás válság idején.

18. kérdés: Hogyan biztosítaná az EKB, hogy az emberek az egész euroövezetben azonos módon fizethessenek a digitális euróval?

A felügyelt közvetítők feladata lenne a digitális euro forgalmazása az euroövezetben. A harmonikus kivitelezés biztosítása érdekében az eurorendszer olyan rendszert épít fel, amely szabályokból, szabványokból és eljárásokból áll össze, és a digitális euróban euroövezet-szerte végzett fizetési tranzakciókat szabványosítja, ezzel biztosítva a páneurópai elérhetőséget.

Ezt az egységes szabály-, szabvány- és eljárásrendszert a piaci képviselőkkel, köztük a felhasználókkal, kiskereskedőkkel és közvetítőkkel szoros együttműködésben jelenleg dolgozza ki a szabálykönyv-fejlesztő csoport.

19. kérdés: Hogyan zajlik a digitális euróra vonatkozó egységes szabály-, szabvány- és eljárásrendszer fejlesztése?

A digitális euróra vonatkozó egységes szabály-, szabvány- és eljárásrendszer kidolgozását támogatása céljából az eurorendszer felállította a digitális euro rendszerszabályaival foglalkozó fejlesztési csoportot, amely adatokat, véleményeket gyűjt a pénzügyi ágazattól, a fogyasztóktól és a kereskedőktől.

Az eurorendszer szakértőiből és a piac releváns tapasztalatokkal rendelkező képviselőiből álló csoport a digitális euro olyan dizájntervei alapján működik, amelyeket az EKB Kormányzótanácsa már jóváhagyott.

A csoporton kívül számos külön szabálykönyv-fejlesztési munkafolyamatot is elindítottunk a szabálykönyv speciális szakértelmet igénylő konkrét szakaszainak kidolgozására. Erre példa a digitális euro azonosítási és hitelesítési követelményeit kidolgozó (i) munkafolyamat, valamint az (ii) infrastruktúrához kapcsolódó követelmények munkafolyamata, amelyben a közvetítők és a végfelhasználók közötti kapcsolatrendszerre vonatkozó követelményeket állítják össze.

20. kérdés: Mire terjed majd ki a digitális euróról szóló szabálykönyv?

A digitális euróról szóló szabálykönyvben határozzák meg azokat a szabályokat, szabványokat és eljárásokat, amelyeket a felügyelt közvetítőknek a digitális euro forgalmazásakor követniük kell. Ezek a következőket fedik le:

• a digitáliseuro-mechanizmus funkcionális és működési modellje (pl. a végpontok közötti folyamatok, a felügyelt közvetítőkre érvényes törzskövetelmények, a felhasználói élményre vonatkozó minimumstandardok stb.);
• a digitáliseuro-mechanizmus szabálykövetési modellje (pl. a mechanizmus jogosultsági kritériumai, a résztvevők kötelezettségei stb.);
• a mechanizmus technikai követelményei (pl. informatikai infrastruktúra, alkalmazásprogramozási interfész megvalósítása, műszaki szabványok stb.);
• kockázatkezelési követelmények;
• a mechanizmust irányító szabályok (pl. mechanizmusirányítás, változáskezelési eljárások stb.).

21. kérdés: Hogyan kapcsolódna az azonnali fizetés a digitális euróhoz?

Napjainkban a fogyasztóknak ritkán áll módjukban üzletben azonnali fizetést használni,, ami azt is jelenti, hogy a kereskedők nem kapják meg azonnal a pénzüket. A digitális euro révén ez megváltozna, és – minden fizetés azonnali lenne.

A digitális euróra kidolgozott egységes szabály-, szabvány- és eljárásrendszer – amennyiben jóváhagyják – lehetővé tenné, hogy az azonnali fizetési megoldásokat minden euroövezeti országban elterjesszék. Ezzel csökkenne a pénzforgalmi ágazatot jelenleg meghatározó, nem európai magánvállalkozásoktól való függőség.

22. kérdés: A digitális euro olyan elosztott főkönyvi technológián (DLT) alapul-e majd, mint a blokklánc?

Az eurorendszer különböző – centralizált és decentralizált – megközelítésekkel és technológiákkal kísérletezik a digitális euro fejlesztése terén, ideértve az elosztott főkönyvi technológiákat. Döntés azonban még nem született.

23. kérdés A digitális euro bevezetése miatt jobban ki lenne-e szolgáltatva az európai fizetésforgalom a kibertámadásoknak?

Más digitális infrastruktúrákhoz hasonlóan a digitális euro is kibertámadás célpontja lehet. A kockázat mérséklése érdekében a kialakítása olyan legkorszerűbb technológiákra támaszkodna, amelyek kiberbiztonsági szempontból reziliens és időtálló környezetet teremtenének.

24. kérdés: Miben különbözne a digitális euro a stabil érméktől és a kriptoeszközöktől?

A digitális euro jegybankpénz lenne, tehát a központi bank támogatná, és úgy lenne megtervezve, hogy kielégítse a szolgáltatást igénybe vevők igényeit. Kockázatmentes fizetőeszköz lenne, amely tiszteletben tartja a magánjellegű információk és személyes adatok védelmét. A központi bankok megbízatásának része a pénz értékének megőrzése, akár fizikai, akár digitális formáról van szó.

Az úgynevezett stabil érmék megbízhatósága végső soron a kibocsátón múlik, az arra tett ígérete hitelességén és érvényesíthetőségén, hogy időben is garantálják a pénz értékét. A magánkibocsátók üzleti célra is felhasználhatják a személyes adatokat.

Végül, nincs olyan nevesíthető szervezet, amely felelősséggel tartozik a kriptoeszközökért, tehát a követelések nem érvényesíthetők.

1. Az Európai Gazdasági Térség az EU tagállamaiból, valamint Izlandból, Liechtensteinből és Norvégiából áll.