WIKIPÉDIA:

Az ún. NATO-népszavazás a magyar demokrácia harmadik országos népszavazása volt 1997. november 16-án. Az Országgyűlés kezdeményezésére arról kellett dönteni, hogy belépjen-e Magyarország az 1949-ben alapított katonai-politikai szövetségbe.

Háttér[szerkesztés]

Az 1989-1990-ben lezajlott kelet-európai rendszerváltások után a legtöbb közép-európai országban felmerült a nyugati integrációs szervezetekbe való bekerülés igénye. A térségben kibontakozó feszültségek (pl. délszláv háborúk, nacionalista mozgalmak) miatt az államok számára vonzó gondolatnak tűnt, hogy az ország biztonságát a NATO keretein belül biztosítsák. A Varsói Szerződés Magyarország által kezdeményezett 1991-es megszüntetése után a magyar kormány tárgyalásokat kezdett a NATO-országokkal a szövetségbe való belépés feltételeiről. A következő években Magyarország a NATO 

egyik legstabilabb közép-európai partnere és a Békepartnerség program alapító tagja lett. A katonai szervezethez való közeledés gondolatát azonban nem támogatta egységesen az ország egésze. A Munkáspárt már 1995-ben népszavazást kezdeményezett a NATO-tagság ellenében, ám az országgyűlés akkor döntési helyzet hiányára hivatkozva nem írta ki azt.[1] A NATO 1997. július 8-án három közép-európai országot, Magyarországot, Csehországot és Lengyelországot hívott meg a szervezetbe. A meghívás nyomán az Országgyűlés ügydöntő népszavazást kezdeményezett, amelyet Göncz Árpád 1997. november 16-ára tűzött ki.[2] A népszavazáson feltett egyetlen kérdés a következő volt:

• Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság a NATO-hoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét?

A NATO-népszavazás az új népszavazási törvény főpróbája is volt. Az Országgyűlés 1997 nyarán úgy határozott, hogy akkor minősül eredményesnek egy népszavazás, ha a megjelentek többsége, de legalább a választásra jogosult polgárok 25%-a azonos választ ad a feltett kérdésre.

Korábban 1990. óta akkor volt érvényes egy népszavazás, ha a szavazásra jogosultak legalább 50+1 %-a részt vesz a népzavazáson, és az érvényes szavazatok száma 50+1 %.

 A százalékok megváltoztatására azért volt szükség, hogy alacsony létszám mellett is érvényes legyen a népszvazás, ami amúgy az alacsony rézvétel miatt érvénytelen lett volna!

 Ez az MSZP manipulációja volt, ugyanúgy ahogy a

2003-as EU Tagságról szóló népszavazáskor is, ahol a résztvevő szavazók száma megint alacsony volt, és a szavazás a korábbi szabály miatt érvénytelen lett volna!

A Népszvazásokon általában alacsony a résztvevők száma! Így a legtöbb népszvazás, a megfigyelések szerint, érvénytelen! A FIDESZ az új alkotmányban visszaállította a minimum 50 %-os részvételi arányt, ami viszont visszaütött a "gyermekvédelmi népszavazáskor", ahol a résztvevők száma megint nem érte el az 50%-ot,- de bőven az MSZP által létrehozott népszavazási százalékarány csúsztatásának a 25%-a fölött volt!

Kampány[szerkesztés]

Támogatók kampánya[szerkesztés]

A kormány és az Országgyűlés pártjai egyöntetűen a NATO-tagság mellett álltak ki. A parlamenti pártok nem folytattak intenzív saját szervezésű kampányt. A kormány által megrendelt nagyszámú műsor, cikk és konferencia azonban mind a taggá válás támogatására hívott fel. A támogató kampányt főként a külügyminisztérium és a honvédelmi minisztérium finanszírozta. A NATO-barát hangvitelű kampány több esetben is az ORTT elé került, amely elmarasztalta a NATO-párti műsorkészítőket.[3]

Ellenkampány[szerkesztés]

A csatlakozás ellen két parlamenten kívüli párt fejtett ki kampányt. A Munkáspárt az egykori állampárt utódjaként ellenezte Magyarország NATO-tagságát.[4][5] A párt – lehetőségeinek szűkös mivolta miatt – csak erőtlen ellenkampányt fejtett ki, melyben a NATO-t a hidegháborút túlélt, militarista szervezetként jellemezték. 1997 őszén a MIÉP a legnépszerűbb csatlakozást ellenző erőként jelent meg a közvélemény előtt. A párt az 1956-os forradalom idején megfogalmazott semlegességre hivatkozva ellenezte a katonai szövetségbe való betagozódást. A NATO-t érdekvezérelt szervezetként mutatták be, amelytől a magyar nemzet nem várhatja biztonságának garanciáit. A legnagyobb NATO-csatlakozást ellenző kampányrendezvényt 1997. november 14-én a Budapesti Kongresszusi Központban tartotta a párt.[6]

Eredmények[szerkesztés]

A Magyarország NATO-csatlakozásáról szóló népszavazás eredménye[7] (1997. november 16.)
A szavazásra jogosultak száma	8 059 039 fő	100%
A megjelentek száma	3 968 668 fő	49,24%
Ebből érvénytelen szavazat	44 961	a megjelentek 1,13%-a
Ebből érvényes szavazat
Válaszok	száma	százalék
Igen	3 344 131	85,33%
Nem	574 983	14,67%
Összesen	3 919 114	100%

Politikai következmények, reakciók[szerkesztés]

A népszavazás eredményes és a kezdeményezők szempontjából sikeres volt. A nyugati államszövetségbe való betagozódást támogató politikusok törekvéseit a népszavazás legitimálta, a közvélemény a nyugati orientáció mellett foglalt állást. Az Országgyűlés 1998 februárjában határozatba foglalta a népszavazás eredményeit. Magyarország – Lengyelország és Csehország mellett – 1999. március 12-én a NATO teljes jogú tagjává vált.

A nyugati államok sajtója üdvözölte a népszavazás eredményét. A csatlakozást támogatók magas arányát az ország euroatlanti elkötelezettségének jeleként kommentálták.[8]

Források[szerkesztés]

• Az Országos Választási Bizottság honlapja

 

Oldal: Érvényes volt-e az 1997-es NATO-ba belépésről szóló Magyarországi Népszavazás?!
Az Európai Uniónak meg kell változnia, vagy szét kell hullania! - © 2008 - 2024 - hitvany.hupont.hu

Az, hogy weboldal ingyen annyit jelent, hogy minden ingyenes és korlátlan: weboldal ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat