WIKIPÉDIA:

A 2003. április 12-én Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása ügyében megtartott országos népszavazás a maga 45,62 részvételi százalékával eredményes volt, és az érvényesen szavazó választópolgárok 83,76%-a támogatta a belépést. A csatlakozásra végül 2004. május 1-jén került sor Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovákia és Szlovénia társaságában.

CSAK ÉPPEN A NÉPSZAVAZÁSOK 1990-től kezdve akkor voltak érvényesek, ha a választásra jogosultak legalább 50+1 %-a érvényes szavazatot ad le!

 Ezt a népszavazás érvényességi százalékarányt az MSZP kormány levitte még 1997-ben, a NATO népszavazáskor 25%-ra, hogy mindenképp érvényes legyen a népszavazás. Amúgy választásra jogosultak alacsony részvételi száma miatt az is érvénytelen lett volna, csak úgy, mint az Európai Uniós belépésre vonatkozó népszavazás!

 

 

Háttér[szerkesztés]

Az 1989-1990-ben lezajlott kelet-európai rendszerváltások után az egykori szocialista országok célként tűzték maguk elé a nyugat-európai integrációs szervezetekbe (NATO, Európai Unió, OECD) való bejutást. A legtöbb várakozás az EU-csatlakozást előzte meg. Magyarország 1991 óta volt társult tag és az Unió 1998-as luxemburgi csúcstalálkozója óta folytatott csatlakozási tárgyalásokat a szervezettel, melyek 2002 decemberében Koppenhágában értek véget.[1] A törvények szerint a csatlakozásról népszavazásnak kellett döntenie. A kormányzó MSZP kezdeményezte, hogy az ügydöntő referendumot még a 2003. április 12-i athéni EU-csúcs előtt tartsák meg.[2] Az Országgyűlés 2003. április 12-ére tűzte ki az ügydöntő népszavazást. A népszavazás olyan szempontból volt egyedülálló a legújabb kori magyarországi demokrácia történetében, hogy szombati napon tartották, holott a választásokat és népszavazásokat hagyományosan vasárnapi napokon tartják. (Bár ezt semmilyen jogszabály nem írja elő).

A kérdés[szerkesztés]

„Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon?”

A kampány[szerkesztés]

A csatlakozás melletti politikai kampányt fejtett ki

• a magyar kormány
• az összes parlamenti párt

A csatlakozással szembeni politikai kampányt fejtett ki

• MIÉP
• Munkáspárt

Az Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány[szerkesztés]

A népszavazás előtt a Medgyessy-kormány állami támogatásban részesítette a csatlakozást támogató szervezeteket, de az ellenzők nem kaptak támogatást. 2002. november 29-én létrehozták az Európai Unió Kommunikációs Közalapítványt (EUKK), amely kuratóriumának elnöke Palánkai Tibor volt. AZ EUKK „tájékoztatás” címén különféle propaganda-rendezvényekkel és a 181-es hívószámú „EU-vonallal” igyekezett lakosság körében a belépés negatív hatásaitól való félelmet csökkenteni: például elterjedt volt az a rémhír, miszerint az EU bürokráciája be fogja tiltani Magyarországon a háztáji disznóvágást és a máktermesztést – s így nem lehet majd mákos tésztát sem készíteni többé.

Emlékezetes az EUKK-plakátkampány banális hangneme, amely a pénzügyi-gazdasági és politikai kérdések helyett a kulturális azonosulást tematizálta, például: „Nyithatok-e cukrászdát Bécsben? Igen!” Ezt sokan bírálták[3] illetve parodizálták[4] a kampány alatt és után. AZ EUKK működését utólag vizsgáló Állami Számvevőszék is több hiányosságot talált.[5]

A belépés mellett agitáló értelmiségiek, sportolók, művészek stb. elsősorban az utazási szabadság növekedését hangsúlyozták.

Noha 2003 januárjában még a lakosság több mint 60%-a jelezte részvételi szándékát[6][7] és a szavazásig a részt venni kívánók aránya is növekedett, végül alacsony lett a részvétel, 45,62%. Az érdektelenség egyik magyarázata lehet, hogy sokan eleve lefutottnak tartották a népszavazást, azaz nem látták érdemleges esélyét a csatlakozás elmaradásának.

Ellenkampány:

 

A csatlakozást ellenző szervezetek nem voltak képesek a támogatókéhoz hasonló szervezett kampány kifejtésére. A csatlakozást szinte kizárólag a nemzeti függetlenség feladásaként, az ország gyarmatosításaként írták le, többek között a Magyar Igazság és Élet Pártja. Tiltott önkényuralmi jelképek használatáért tartóztatták le a Szabad Magyarországért Mozgalom tagjait, akik az Unió 12 csillagát a vörös csillag és a horogkereszt társaságában ábrázolták.[8] Egyes közéleti szereplők is elzárkóztak az EU-csatlakozás támogatásától.[9] Az ellenkampány mindazonáltal sikeresnek mondható, hiszen 2003 januárjában a kutatások az EU-val kapcsolatos várakozások mérséklődését, illetve az ellenszavazók táborának növekedését jelezték.[10]

 

Hivatalos tájékoztatás[szerkesztés]

 

A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma 2003 elején indította el a lakosság uniós felkészülését segítő telefonos és internetes szolgáltatását. Az EUvonal call center a nagyközönségnek nyújt az Európai Unióval kapcsolatos ismereteket és gyakorlati tudnivalókat telefonon és írásban, valamint nagy látogatottságú honlapot üzemeltet.

 

Eredmények[szerkesztés]

 

A Magyarország EU-csatlakozásáról szóló népszavazás eredménye (2003. április 12.)
A szavazásra jogosultak száma	8 042 272 fő	100%
A megjelentek száma	3 669 252 fő	45,62%
Ebből érvénytelen szavazat	17 998	a megjelentek 0,49%-a
Ebből érvényes szavazat
Válaszok	száma	százalék
Igen	3 056 027	83,76%
Nem	592 690	16,24%
Összesen	3 648 717	100%

 

 

Oldal: Érvényes volt-e a 2003. évi Népszavazás Magyarország EU-tagságáról?!
Az Európai Uniónak meg kell változnia, vagy szét kell hullania! - © 2008 - 2024 - hitvany.hupont.hu

Az, hogy weboldal ingyen annyit jelent, hogy minden ingyenes és korlátlan: weboldal ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat