AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGET LÉTREHOZÓ SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSÁRÓL
(2007/C 306/01)
PREAMBULUM
ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA,
A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
ÍRORSZÁG ELNÖKE,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
ŐFELSÉGE SPANYOLORSZÁG KIRÁLYA,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A LETT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
Ő KIRÁLYI FENSÉGE LUXEMBURG NAGYHERCEGE,
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
ŐFELSÉGE HOLLANDIA KIRÁLYNŐJE,
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG SZÖVETSÉGI ELNÖKE,
A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
ROMÁNIA ELNÖKE,
A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A FINN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A SVÉD KIRÁLYSÁG KORMÁNYA,
ŐFELSÉGE NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGÁNAK KIRÁLYNŐJE,
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy lezárják az Amszterdami Szerződéssel és a Nizzai Szerződéssel megkezdett folyamatot, amely arra irányul, hogy megerősítse az Unió hatékonyságát és demokratikus legitimitását, valamint javítsa egységes fellépését,
ELHATÁROZTÁK az Európai Unióról szóló szerződés, az Európai Közösséget létrehozó szerződés és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés módosítását,
ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA,
Guy VERHOFSTADT
miniszterelnököt,
Karel DE GUCHT
külügyminisztert;
A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
Sergei STANISHEV
miniszterelnököt,
Ivailo KALFIN
miniszterelnök-helyettest és külügyminisztert;
A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
Mirek TOPOLÁNEK
miniszterelnököt,
Karel SCHWARZENBERG
külügyminisztert;
ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE,
Anders Fogh RASMUSSEN
miniszterelnököt,
Per Stig MØLLER
külügyminisztert;
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
Dr. Angela MERKEL
szövetségi kancellárt,
Dr. Frank-Walter STEINMEIER
szövetségi külügyminisztert és szövetségi kancellárhelyettest;
AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
Andrus ANSIP
miniszterelnököt,
Urmas PAET
külügyminisztert;
ÍRORSZÁG ELNÖKE,
Bertie AHERN
miniszterelnököt (Taoiseach-et),
Dermot AHERN
külügyminisztert;
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
Konstantinos KARAMANLIS
miniszterelnököt,
Dora BAKOYANNIS
külügyminisztert;
ŐFELSÉGE SPANYOLORSZÁG KIRÁLYA,
José Luis RODRÍGUEZ ZAPATEROT
a kormány elnökét,
Miguel Angel MORATINOS CUYAUBÉT
a külügyekért és az együttműködésért felelős minisztert;
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
Nicolas SARKOZY
köztársasági elnököt,
François FILLON
miniszterelnököt,
Bernard KOUCHNER
külügyekért és európai ügyekért felelős minisztert,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
Romano PRODIT
a miniszterek tanácsának elnökét,
Massimo D'ALEMA-t
a miniszterek tanácsának alelnökét és külügyminisztert;
A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
Tassos PAPADOPOULOS
köztársasági elnököt,
Erato KOZAKOU-MARCOULLIS
külügyminisztert;
A LETT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
Valdis ZATLERS
köztársasági elnököt,
Aigars KALVĪTIS
miniszterelnököt;
Māris RIEKSTIŅŠ
külügyminisztert;
A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
Valdas ADAMKUS
köztársasági elnököt,
Gediminas KIRKILAS
miniszterelnököt;
Petras VAITIEKÛNAS
külügyminisztert;
Ő KIRÁLYI FENSÉGE A LUXEMBURGI NAGYHERCEG,
Jean-Claude JUNCKER
miniszterelnököt, Ministre d'État-t,
Jean ASSELBORN
külügy- és bevándorlásügyi minisztert;
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
GYURCSÁNY Ferenc
miniszterelnököt,
Dr. GÖNCZ Kinga
külügyminisztert;
MÁLTA ELNÖKE,
Lawrence GONZI
miniszterelnököt,
Michael FRENDO
külügyminisztert;
ŐFELSÉGE HOLLANDIA KIRÁLYNŐJE,
Dr. J.P. BALKENENDE
miniszterelnököt,
M.J.M. VERHAGEN
külügyminisztert;
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG SZÖVETSÉGI ELNÖKE,
Dr. Alfred GUSENBAUER
szövetségi kancellárt,
Dr. Ursula PLASSNIK
európai és nemzetközi ügyekért felelős szövetségi minisztert;
A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
Donald TUSK
miniszterelnököt,
Radosław SIKORSKI
külügyminisztert;
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
José SÓCRATES CARVALHO PINTO DE SOUSA
miniszterelnököt,
Luís Filipe MARQUES AMADO
állam- és külügyminisztert;
ROMÁNIA ELNÖKE,
Traian BĂSESCU
köztársasági elnököt,
Cãlin POPESCU-TĂRICEANU
miniszterelnököt;
Adrian CIOROIANU
külügyminisztert;
A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
Janez JANŠAT,
a kormány elnökét,
Dr. Dimitrij RUPEL
külügyminisztert;
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
Robert FICO
miniszterelnököt,
Ján KUBIŠ
külügyminisztert;
A FINN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
Matti VANHANEN
miniszterelnököt,
Ilkka KANERVA
külügyminisztert;
A SVÉD KIRÁLYSÁG KORMÁNYA,
Fredrik REINFELDT
miniszterelnököt,
Cecilia MALMSTRÖM
európai ügyekért felelős minisztert;
ŐFELSÉGE NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGÁNAK KIRÁLYNŐJE
Gordon BROWN
miniszterelnököt,
David MILIBAND
külügyi és nemzetközösségi minisztert;
A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:
AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGET LÉTREHOZÓ SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSAI
1. cikk
Az Európai Unióról szóló szerződés az e cikkben foglalt rendelkezéseknek megfelelően módosul.
PREAMBULUM
1. |
A preambulum a következőképpen módosul:
|
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
2. |
Az 1. cikk a következőképpen módosul:
|
3. |
A szöveg egy új 1a. cikkel egészül ki: „1a. cikk Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.” |
4. |
A 2. cikk helyébe a következő szöveg lép: „2. cikk (1) Az Unió célja a béke, az általa vallott értékek és népei jólétének előmozdítása. (2) Az Unió egy belső határok nélküli, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló olyan térséget kínál polgárai számára, ahol a személyek szabad mozgásának biztosítása a külső határok ellenőrzésére, a menekültügyre, a bevándorlásra, valamint a bűnmegelőzésre és bűnüldözésre vonatkozó megfelelő intézkedésekkel párosul. (3) Az Unió egy belső piacot hoz létre. Az Unió Európa fenntartható fejlődéséért munkálkodik, amely olyan kiegyensúlyozott gazdasági növekedésen, árstabilitáson és magas versenyképességű, teljes foglalkoztatottságot és társadalmi haladást célul kitűző szociális piacgazdaságon alapul, amely a környezet minőségének magas fokú védelmével és javításával párosul. Az Unió elősegíti a tudományos és műszaki haladást. Az Unió küzd a társadalmi kirekesztés és megkülönböztetés ellen, és előmozdítja a társadalmi igazságosságot és védelmet, a nők és férfiak közötti egyenlőséget, a nemzedékek közötti szolidaritást és a gyermekek jogainak védelmét. Előmozdítja a gazdasági, a társadalmi és a területi kohéziót, valamint a tagállamok közötti szolidaritást. Az Unió tiszteletben tartja saját kulturális és nyelvi sokféleségét, továbbá biztosítja Európa kulturális örökségének megőrzését és további gyarapítását. (4) Az Unió egy gazdasági és monetáris uniót hoz létre, amelynek fizetőeszköze az euro. (5) A világ többi részéhez fűződő kapcsolataiban az Unió védelmezi és érvényre juttatja értékeit és érdekeit, és hozzájárul polgárainak védelméhez. Hozzájárul a békéhez, a biztonsághoz, a Föld fenntartható fejlődéséhez, a népek közötti szolidaritáshoz és kölcsönös tisztelethez, a szabad és tisztességes kereskedelemhez, a szegénység felszámolásához és az emberi jogok, különösen pedig a gyermekek jogainak védelméhez, továbbá a nemzetközi jog szigorú betartásához és fejlesztéséhez, így különösen az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt alapelvek tiszteletben tartásához. (6) Az Unió e célkitűzéseket a megfelelő eszközökkel, a Szerződésekben ráruházott hatáskörök keretein belül valósítja meg.” |
5. |
A 3. cikk hatályát veszti és a szöveg a következő 3a. cikkel egészül ki: „3a. cikk (1) A 3b. cikkel összhangban minden olyan hatáskör, amelyet a Szerződések nem ruháztak az Unióra, a tagállamoknál marad. (2) Az Unió tiszteletben tartja a tagállamoknak a Szerződések előtti egyenlőségét, valamint nemzeti identitását, amely elválaszthatatlan része azok alapvető politikai és alkotmányos berendezkedésének, ideértve a regionális és helyi önkormányzatokat is. Tiszteletben tartja az alapvető állami funkciókat, köztük az állam területi integritásának biztosítását, a közrend fenntartását és a nemzeti biztonság védelmét. Így különösen a nemzeti biztonság az egyes tagállamok kizárólagos feladata marad. (3) Az Unió és a tagállamok a lojális együttműködés elvének megfelelően kölcsönösen tiszteletben tartják és segítik egymást a Szerződésekből eredő feladatok végrehajtásában. A tagállamok a Szerződésekből, illetve az Unió intézményeinek intézkedéseiből eredő kötelezettségek teljesítésének biztosítása érdekében megteszik a megfelelő általános vagy különös intézkedéseket. A tagállamok segítik az Uniót feladatainak teljesítésében, és tartózkodnak minden olyan intézkedéstől, amely veszélyeztetheti az Unió célkitűzéseinek megvalósítását.” |
6. |
A szöveg a következő 3b. cikkel egészül ki, amely az Európai Közösséget létrehozó szerződés 5. cikkét váltja fel: „3b. cikk (1) Az Unió hatásköreinek elhatárolására a hatáskör-átruházás elve az irányadó. Az uniós hatáskörök gyakorlására a szubszidiaritás és az arányosság elve az irányadó. (2) A hatáskör-átruházás elvének megfelelően az Unió kizárólag a tagállamok által a Szerződésekben ráruházott hatáskörök határain belül jár el a Szerződésekben foglalt célkitűzések megvalósítása érdekében. Minden olyan hatáskör, amelyet a Szerződések nem ruháztak át az Unióra, a tagállamoknál marad. (3) A szubszidiaritás elvének megfelelően azokon a területeken, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, az Unió csak akkor és annyiban jár el, amikor és amennyiben a tervezett intézkedés céljait a tagállamok sem központi, sem regionális vagy helyi szinten nem tudják kielégítően megvalósítani, így azok a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt az Unió szintjén jobban megvalósíthatók. Az Unió intézményei a szubszidiaritás elvét a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló jegyzőkönyvben meghatározottak szerint alkalmazzák. A nemzeti parlamentek az említett jegyzőkönyvben megállapított eljárásnak megfelelően gondoskodnak a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásáról. (4) Az arányosság elvének megfelelően az Unió intézkedése sem tartalmilag, sem formailag nem terjedhet túl azon, ami a Szerződések célkitűzéseinek eléréséhez szükséges. Az Unió intézményei az arányosság elvét a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló jegyzőkönyvben foglaltak szerint alkalmazzák.” |
7. |
A 4. és az 5. cikk hatályát veszti. |
8. |
A 6. cikk helyébe a következő szöveg lép: „6. cikk (1) Az Unió elismeri az Európai Unió Alapjogi Chartájának 2000. december 7-i, Strasbourgban 2007. december 12-én kiigazított szövegében foglalt jogokat, szabadságokat és elveket; e Charta ugyanolyan jogi kötőerővel bír, mint a Szerződések. A Charta rendelkezései semmilyen módon nem terjesztik ki az Uniónak a Szerződésekben meghatározott hatásköreit. A Chartában foglalt jogokat, szabadságokat és elveket a Charta VII. címében foglalt, az értelmezést és alkalmazást szabályozó általános rendelkezéseknek megfelelően kell értelmezni, kellően figyelembe véve a Chartában említett azon magyarázatokat, amelyek meghatározzák az egyes rendelkezések eredetét. (2) Az Unió csatlakozik az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez. Ez a csatlakozás nem érinti az Uniónak a Szerződésekben meghatározott hatásköreit. (3) Az alapvető jogok, ahogyan azokat az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény biztosítja, továbbá ahogyan azok a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból következnek, az uniós jogrend részét képezik mint annak általános elvei.” |
9. |
A 7. cikk a következőképpen módosul:
|
10. |
A szöveg a következő 7a. cikkel egészül ki: „7a. cikk (1) Az Unió a vele szomszédos országokkal különleges kapcsolatokat épít ki a jólét és a jószomszédi viszonyok egy olyan térségének a létrehozása céljából, amely az Unió értékeire épül, és amelyet az együttműködésen alapuló szoros és békés kapcsolatok jellemeznek. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak céljából az Unió az érintett országokkal külön megállapodásokat köthet. Ezek a megállapodások kölcsönös jogokat és kötelezettségeket állapíthatnak meg, és közös fellépések lehetőségéről rendelkezhetnek. E megállapodások végrehajtásáról rendszeres egyeztetéseket kell folytatni.”
|
11. |
A II. cím rendelkezései beépülnek az Európai Közösséget létrehozó, módosított szerződésbe, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződéssé válik. |