Mérgezik az embereket a szélerőművek – az Európai Bizottság is elismerte?
Atomfegyver-szakértőket toboroz a Google: már nukleáris fegyvert is lehet készíteni a mesterséges intelligenciával?
Titkolni próbálja a francia állam a bevándorlók létszámát - eltűntek adatok a francia népszámlálás eredményeiből
Techmilliárdosok és politikusok zárt körei: az Axel Springer médiabirodalma lobbikapcsolatokat épít
Oroszország műtrágyával is kisegítené Amerikát: milliárdos üzletet kötnének
Nem használhatják a Waze-t az állami alkalmazottak, mert izraeli
Agyelszívás: Kína már az amerikai tudósokat is magához csábítja
Washington Közép-Ázsiára gyúr - de Kína vajon megengedi?
Az elnéptelenedés okozza az egyre pusztítóbb erdőtüzeket Európában?
Az adatközpontok falják az áramot – a Google a lakosság fogyasztásának csökkentésével enyhítene a hiányon
Mérgezik az embereket a szélerőművek – az Európai Bizottság is elismerte?
Az Európai Bizottság hivatalos válaszában megerősítette, hogy a szélerőművek is érintettek az „örök vegyi anyagokként” ismert PFAS-vegyületek uniós felülvizsgálatában. Gerald Hauser osztrák európai parlamenti képviselő kérdésére Brüsszel azt válaszolta, hogy amíg az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) végleges tudományos értékelése nem készül el, a bizottság nem tudja megítélni, miként kell kezelni a PFAS-vegyületek szélerőművekben történő alkalmazását (A PFAS [per- és polifluoralkil-anyagok] több ezer mesterségesen előállított, rendkívül stabil kémiai vegyület gyűjtőneve, amelyeket erős szén-fluor kötéseik miatt „örök vegyi anyagoknak” is neveznek, mivel szinte egyáltalán nem bomlanak le a környezetben - a szerk.)
Gerald Hauser szerint ezzel az Európai Bizottság lényegében beismeri, hogy teljes csődöt mondott, ugyanis a bizottság hosszú évek óta fékezhetetlenül erőlteti a szélenergia fejlesztését Európában, majd 2026-ban teljes komolysággal kijelenti, hogy nem tudja, mit kezdjen a szélerőművekből származó PFAS-vegyületek környezeti és egészségi következményeivel. Az ECHA már 2023 óta vizsgálja a PFAS-anyagok korlátozására vonatkozó javaslatot. Ezek a vegyületek a környezetben rendkívül lassan bomlanak le, és felhalmozódhatnak a talajban, a vizekben és az élő - így az emberi - szervezetekben is. A TKP nevű osztrák tudományos hírportál korábbi beszámolói szerint a szélturbinák lapátjainak a bevonatai tartalmaznak fluorpolimereket, és ezek kopással eljuttathatnak PFAS-anyagokatat a környezetükbe; emellett a szélerőművek karbantartásához szükséges kenőanyagok és hidraulikafolyadékok is tartalmazhatnak ilyen vegyületeket. A portál elemzése a mikroműanyagok, valamint az üveg- és szénszálak kibocsátását is aggasztónak találja.
Hauser szerint Alsó-Ausztria egyes térségeiben a talajvíz már PFAS-vegyületekkel szennyezett. Vadászok és erdészek arról számolnak be, hogy a szélerőművek körüli erdőkből eltűnnek az állatok, és súlyosan sérül a biológiai sokféleség. Németország bizonyos térségeiben a vadállatok mája már emberi fogyasztásra alkalmatlanná vált, mert szintén PFAS-szennyezés mutatható ki belőle. Azt pedig régóta bebizonyították, hogy a szélerőművek által kibocsátott infrahang megbetegítheti az embert. Hauser ezen egészségügyi kockázatokra hivatkozva azt követeli, hogy többé ne telepítsenek szélerőműveket az Európai Unióban.
Forrás: EU-Kommission gibt zu: Windkraftanlagen gehören ausdrücklich zu den PFAS-Verbreitern (TKP)
Atomfegyver-szakértőket toboroz a Google: már nukleáris fegyvert is lehet készíteni a mesterséges intelligenciával?
Nukleáris fegyverekkel foglalkozó fizikusokat és mérnököket toboroz a Google mesterséges intelligenciát kutató laboratóriuma, a DeepMind. Azt szeretnék kutatni, hogy a fejlett MI-rendszerek miben segíthetik az atom- és termonukleáris fegyverek kifejlesztését. A vállalat évi 174-252 ezer dolláros fizetést és további 15 százalékos bónuszt kínál a szakembereknek. A jelentkezőktől elvárják, hogy legyen doktori fokozatuk vagy azzal egyenértékű gyakorlati tapasztalatuk - lehetőleg amerikai kormányzati laboratóriumban -, valamint értsenek a nukleáris fegyverzet ellenőrzéséhez. Feladatuk lesz feltárni, hogyan segítheti a mesterséges intelligencia a maghasadással, a magfúzióval és a nukleáris fegyverek elterjedésével összefüggő érzékeny kutatásokat. A biztonsági ellenőrzéseket úgy kell kialakítaniuk, hogy azok ne használjanak titkosított vagy exportkorlátozás alá eső fegyvertechnológiai információkat. A fejleményekről Tristan Harris, a Google korábbi munkatársa arra hívta fel a közvélemény figyelmét a Tucker Carlsonnak adott interjújában, hogy a nukleáris rendszerek digitalizálása és a mesterséges intelligencia fejlődése súlyos biztonsági kockázatokat okozhat. A toborzás önmagában nem bizonyítja, hogy a Google rendszerei már képesek atomfegyverek készítéséhez használható részletes útmutatást adni, azt azonban jelzi, hogy a vállalat külön szakértői csoporttal kívánja felmérni és mérsékelni ezeket a kockázatokat.
Forrás: Google’s AI Lab Begins Quietly Hiring Top Nuclear Weapons Scientists (Slay News)
Titkolni próbálja a francia állam a bevándorlók létszámát - eltűntek adatok a francia népszámlálás eredményeiből
A francia statisztikai hivatal (INSEE) a 2023-as népszámlálási adatokat úgy tette közzé, hogy azokból eltüntette az egyes állampolgársági kategóriák részletes bontását - így sokkal nehezebb nyomon követni a bevándorlókat és az újonnan honosítottakat. A korábbi években a NAT1 jelű táblázat településenként is megmutatta az egyes külföldi állampolgárságú népességcsoportok létszámát, és külön kezelte a születésüktől fogva francia, illetve a honosítással állampolgárságot szerzett személyeket. Az új változatban csak összevont kategóriákat használnak, így például az algériai, marokkói és tunéziai állampolgárok száma már nem olvasható ki közvetlenül az adatokból.
Az INSEE a Boulevard Voltaire megkeresésére azt válaszolta, hogy azért egyszerűsítették a kategóriákat, hogy egységesebben kezelhessék a települések adatait. Azt is elismerték, hogy mindezt nem uniós előírás miatt tették, hiszen az európai harmonizáció csak a metaadatokra vonatkozik. A hivatal az új, Melodi nevű nyíltadat-rendszere miatt egyszerűsítette a kategóriákat, mert a rendszer főleg gépi feldolgozásra alkalmas. Azt ígérték, hogy a részletes állampolgársági adatok később külön adatállományokban is megjelennek, ezekhez azonban a megkeresés idején még nem lehetett hozzáférni. Az egyszerűsített megjelenítés az átláthatóság kérdését is felveti: a korábban közvetlenül elérhető statisztikákhoz most bonyolultabb adatfeldolgozással lehet csak hozzájutni.
Forrás: Immigration, naturalisations : cachez ces données que je ne saurais voir (Boulevard Voltaire)
Techmilliárdosok és politikusok zárt körei: az Axel Springer médiabirodalma lobbikapcsolatokat épít
Az Axel Springer médiakonszern exkluzív rendezvényein hozza össze a technológiai milliárdosokat, a nagyvállalatok vezetőit és a politikai döntéshozókat – ami a LobbyControl szerint súlyos kérdéseket vet fel a sajtó függetlenségével kapcsolatban. A Mathias Döpfner által vezetett vállalat 2026-ban Peter Thielnek, a Palantir társalapítójának ítélte oda az Axel Springer-díjat (a Mélyáram hírszemléiben többször hírt adtunk a Palantir nevű amerikai szoftvercég viselt dolgairól; a nagy adathalmazok elemzésére, adatok integrálására és mesterséges intelligenciára épülő platformok fejlesztésére szakosodott cég többek között az FBI-nak és a CIA-nak szolgáltat adat- és mintaelemző rendszert - a szerk.); korábban Elon Musk, Jeff Bezos, Mark Zuckerberg és Sam Altman is megkapta az elismerést. Döpfner személyes és üzleti kapcsolatokat ápol több technológiai cég vezetőjével: barátságot ápol a Palantirt irányító Alex Karppal, ráadásul az Axel Springer is használja a cég adatelemző rendszerét. Sajtóértesülések szerint Thiel 50 millió dollárt fektetett be Döpfner fiának a kockázatitőke-alapjába.
A Springer gazdasági és biztonságpolitikai csúcstalálkozóin miniszterek, fegyveripari vállalatok és technológiai cégek képviselői találkoznak egymással. A rendezvényeket politikai kapcsolatok létesítésének a lehetőségével is népszerűsítik, a részvételi és támogatói összegek azonban titkosak. A konszern tagadja, hogy politikai kapcsolatokat pénzért közvetítene, és hangsúlyozza, hogy szerkesztőségei függetlenek. A LobbyControl azonban vitatja ezt, szerintük a médiavállalat épp azokkal a gazdasági szereplőkkel teremt üzleti kapcsolatokat, akikről az újságíróinak kritikusan kellene írniuk.
Forrás: Axel Springer und die Techmilliardäre - Die Lobbyforen eines Medienkonzerns (LobbyControl)
Oroszország műtrágyával is kisegítené Amerikát: milliárdos üzletet kötnének
Jelentősen növelné az Egyesült Államokba irányuló műtrágyaexportját Oroszország, ráadásuk a következő napokban megindulhat az első orosz dízelszállítmány is az amerikai piacra. Vlagyimir Putyin orosz elnök tárgyalt Steve Witkoff amerikai különmegbízottal és ezután azt nyilatkozta, hogy Moszkva kész nagy mennyiségű műtrágyát szállítani az amerikai gazdáknak.
Az együttműködés bővítése már meglévő kereskedelmi kapcsolatokra épül: 2026 első öt hónapjában az Egyesült Államok több mint egymilliárd dollár értékben importált orosz műtrágyát, közel harmadával többet, mint egy évvel korábban. Oroszország ezzel Kanada után Amerika második legnagyobb beszállítójává vált.
Az amerikai mezőgazdaságot egyaránt sújtja az üzemanyagok drágulása és a műtrágyahiány. A Hormuzi-szoros lezárása és a kínai exportkorlátozások tovább szűkítették a kínálatot, ráadásul a műtrágyaárak idén mintegy harmadával emelkedtek. Oroszország 2025-ben rekordmennyiségű, 45 millió tonna műtrágyát exportált, ami a világpiac 19 százalékát tette ki. Vlagyimir Csernov, a Freedom Global elemzője szerint az amerikai megrendelések növelése kedvezőbb értékesítési lehetőségeket teremthet Moszkvának.
Az Európai Uniónak az egyik szeme sír, a másik nevet: a szállítási útvonalak átrendeződése mérsékelheti az árakat, de ha az Európába szánt orosz műtrágyát végül Amerikába viszik, az a kontinensen újabb drágulást okozhat.
Forrás: Россия готова помочь Америке не только с дизелем (ВЗГЛЯД.РУ)
Nem használhatják a Waze-t az állami alkalmazottak, mert izraeli
Malajzia azonnali hatállyal megtiltotta valamennyi állami alkalmazottjának, hogy használja a Google tulajdonában lévő Waze navigációs alkalmazást, mert a kormány szerint az alkalmazásnak nemzetbiztonsági kockázata van - a Waze-t ugyanis Izraelben fejlesztették ki. A nemzeti kiberbiztonsági bizottság ülése után Anwar Ibrahim miniszterelnök közölte, hogy az alkalmazás az izraeli jogszabályok hatálya alá tartozik, ezért meg kell vizsgálni a használatával járó esetleges adatbiztonsági veszélyeket. A miniszterelnök szerint mindenáron megvédik az állampolgárok személyes adatait, ám arról nem beszélt, hogy pontosan milyen biztonsági fenyegetés rejlik az alkalmazásban. A miniszterelnök azt javasolta, hogy a Waze helyett mindenki használja a Malajziai Autópálya-hatóság által kifejlesztett TuJu nevű hazai navigációs alkalmazást. A tilalmat már elrendelte Shamsul Azri Abu Bakar kormányzati főtitkár az október 20-án kelt, valamennyi állami intézmény vezetőjének címzett körlevelében. A Reuters által megvizsgált dokumentum hitelességét a miniszterelnöki hivatal egyik tisztviselője is igazolta. A Waze-t Izraelben alapították, az alkalmazás ötvözi a műholdas helymeghatározást a felhasználók által szolgáltatott valós idejű közlekedési információkkal. A vállalatot a Google 2013-ban csaknem egymilliárd dollárért vásárolta meg. A többségében muszlim lakosságú Malajzia határozottan támogatja a palesztin ügyet, és nem tart fenn diplomáciai kapcsolatokat Izraellel.
Forrás: Malaysia Bans Civil Servants From Using Mapping App Waze, Citing Links to Israel (Haaretz)
Agyelszívás: Kína már az amerikai tudósokat is magához csábítja
Egyre több fontos tudós hagyja el az Egyesült Államokat Kínáért cserébe, ráadásul Peking már 2023-ban megelőzte Washingtont a vezető természettudományos folyóiratok publikációit mérő Nature Index rangsorában. A nyár folyamán több mint egy tucat neves kutató vándorolt el az Egyesült Államokból – köztük Omar Yaghi Nobel-díjas tudós, aki a Berkeley Egyetemről a pekingi Csinghua Egyetemre igazolt.
Az elvándorlásra több tényező is készteti a kutatókat, köztük az amerikai bevándorlási korlátozások, a kínai származású kutatók fokozott ellenőrzése, valamint az, hogy a kutatási támogatások jövője bizonytalan. Egy felmérés szerint a kínai származású amerikai tudósok 72 százaléka úgy érzi, hogy nem dolgozhat biztonságban, 61 százalékuk pedig már azon is gondolkodott, hogy elhagyja az országot.
Kína ezalatt tetemes pénzbeli és lakhatási támogatásokkal, valamint kedvezőbb kutatási feltételekkel csábítja vissza szakembereit. Kína 2024-ben már 3630 milliárd jüant költött kutatásra és fejlesztésre, vagyis a GDP-jének a 2,7 százalékát. A hazatérő tudósok a kínai tudományos publikációk 38 százalékának az elkészítésében működtek közre.
Az Egyesült Államok még mindig több kutatót vonz, mint ahányan elhagyják az országot, a szakértők azonban arra figyelmeztették az amerikai közvéleményt, hogy ha a tendencia így folytatódik, és kevesebb külföldi tehetséget fogadnak be, akkor hosszú távon megrendülhetnek az amerikai tudományos fölény alapjai.
Forrás: China Capitalizes on America’s Scientific Brain Drain (The Diplomat)
Washington Közép-Ázsiára gyúr - de Kína vajon megengedi?
Az Egyesült Államok közvetlenül Közép-Ázsiából szerezné meg a nyersanyag-szükségletét, hogy csökkentse a Kínától való függést, ám az öt érintett ország (Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán) nem kívánja a meglévő orosz és kínai gazdasági függőségét az amerikai függőségre cserélni. Marco Rubio amerikai külügyminiszter október 19-én közel 300 üzletember kíséretében érkezett az üzbegisztáni Szamarkandba, ahol a C5+1 együttműködés – az öt közép-ázsiai ország és Washington közös fóruma - keretében ásványkincsekről, kereskedelemről és technológiai beruházásokról tárgyalt. A látogatás kevés azonnali eredményt hozott.
Rubio hangsúlyozta, hogy Washington nem várja el a térség országaitól, hogy megszakítsák az Oroszországgal vagy Kínával fennálló kapcsolataikat. Saima Afzal geopolitikai elemző szerint Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán számára az igazi tét az, hogy ne csupán nyersanyagot exportáljanak, hanem saját feldolgozóipart és munkahelyeket teremtsenek. Üzbegisztán ezért éppen azt szeretné, hogy Amerikával megállapodjon bányászati és helyi ipari központok létesítéséről.
A Kaszpi-tengeren átvezető kereskedelmi folyosó további lehetőséget kínálhat: a Világbank becslése szerint célszerű beruházásokkal 2040-re több mint háromszorosára nőhet rajta az áruforgalom, mialatt a szállítási idő a felére csökkenhet. Ehhez azonban több mint 55 milliárd dollárnyi fejlesztésre van szükség. Afzal szerint az amerikai kezdeményezés sikerét nem a megkötött nyersanyagüzletek száma, hanem a térségben létrejövő tartós ipari kapacitások mutatják majd.
Forrás: Rubio’s Central Asia pitch is about more than minerals (Asia Times)
Az elnéptelenedés okozza az egyre pusztítóbb erdőtüzeket Európában?
Európában 2026-ban 699 ezer hektárt pusztítottak el az erdőtüzek. Terjedésükben közrejátszott a klímaváltozás, a vidéki térségek elnéptelenedése, valamint a művelésből kivont területek elerdősödése is. Spanyolországban több mint 300 ezer hektár égett le, és legalább 21 ember halt meg a katasztrófák során. A Madridtól nyugatra júliusban fellobbant tűzvész – amely több tűzfészek összeolvadásából alakult ki – 63 ezer hektárt emésztett fel, és több mint 60 ezer embert kellett kitelepíteniük miatta.
A Reuters műholdfelvételeken alapuló vizsgálata szerint az érintett területen 1990 és 2018 között 54 százalékkal nőtt az erdős terület. A korábbi szántóföldek és legelők helyén összefüggő, sűrű növényzet alakult ki, amely táplálja a tüzek terjedését. Spanyolország erdőterülete 1990 óta 38 százalékkal, 19,1 millió hektárra bővült.
A megelőzést az is nehezíti, hogy a területek szétaprózott tulajdonban vannak, például Ávila tartomány erdeinek 68 százaléka magánkézben van. Egy egyetemi elemzés szerint a spanyol régiók 2025-ös tűz elleni védelemre szánt büdzséjének 78 százalékát költötték oltásra, ezt az arányt azonban a kormány vitatja.
A szakértők szerint a jelenség ellen úgy lehet küzdeni, hogy rendszeresen irtják a bozótot és felügyelettel égetik el a felesleget, de a legeltetésnek is szánnak szerepet. A hatóságok terveznek védősávokat kialakítani és helyre szeretnék állítani a tagolt mezőgazdasági tájat.
Forrás: How Europe’s emptying countryside is fuelling a new wildfire crisis (Reuters)
A Google szerint az emberek csak pazarolják az áramot, inkább az adatközpontot kell megetetni
A Google úgy szabadítana fel egy nagy atomerőmű-reaktor teljesítményének megfelelő, 1070 megawattnyi villamosenergia-kapacitást, hogy arra ösztönzi a háztartásokat és a vállalkozásokat, hogy kevesebb áramot fogyasszanak. Google technológiai óriás a Voltus vállalattal kötött megállapodást az Egyesült Államok közép-atlanti térségében működő PJM villamosenergia-hálózatban létrehozandó egyik legnagyobb virtuális erőmű finanszírozására. A PJM az Egyesült Államok egyik legnagyobb regionális hálózatüzemeltetője.
Még pénzt is kapnának azok, akik a csúcsidőszakokban mérséklik az áramfogyasztásukat. Ezt leginkább az intelligens termosztátokkal, akkumulátorokkal, az elektromos autók töltésének átütemezésével vagy ipari berendezések ideiglenes leállításával lehet elérni. A 67 millió embert kiszolgáló PJM térségében 2024 óta jelentősen emelkedtek az áramárak, miközben az adatközpontok energiaigénye gyorsabban nőtt, mint az erőművi kapacitás. A Voltus már 9500 megawattnyi virtuális kapacitást kezel országszerte. Egy 2024-es energetikai minisztériumi tanulmány szerint a virtuális erőművek 2030-ig megháromszorozhatják kapacitásukat, évente mintegy 13 milliárd dollárt megtakarítva a fogyasztóknak.
Az adatközpontos beruházások rengeteg áramot fogyasztanak, és egészségi kockázataik sem tisztázottak, ezért sok helyen ellenállásba ütközik az építésük. A helyi tiltakozások miatt az év második negyedévében legalább 45 adatközpont-beruházást halasztottak el vagy állítottak le, összesen csaknem 68 milliárd dollár értékben.
Forrás: To Make Way for Data Centers, Google Will Pay Others to Use Less Power (The New York Times)